Sziasztok! Nem is tudom hol kezdjem... talán a legelején.
Amikor belekezdtem a blogba, nem gondoltam volna hogy a történet maga ennyire magával fog ragadni, és hogy a szereplők is ennyire hozzám fognak nőni. Ezért úgy gondoltam, hogy akármilyen is gyenge lesz a látogatottság, ami egyébként tényleg az volt, írni fogom, ha kell, akkor a magam szórakoztatására. Most, lassan 1 évvel a történet kezdete után, úgy érzem, hogy teljesen fölösleges folytatnom. Hamarosan betöltöm a 16. életévemet, és úgy határoztam, hogy nincs helye az életemben egy blognak. A suli egyre keményebb lesz, szabadidőm szinte aligha lesz, és ez nem férne már bele. Sehogyan. Kicsit hosszabbnak terveztem ezt az egész búcsút, de nem jutnak eszembe a megfelelő szavak. Lényeg a lényeg, hogy szép volt, jó volt, addig amíg tartott. Valószínűleg nem fogom egyhamar elfelejteni Mona karakterét, amit szinte magamról mintáztam.. és hát persze Cole-t sem, aki az általam megálmodott tulajdonságaival igazán szeretnivaló lett. Köszönöm annak a kevéske embernek, aki velem tartott, és olvasta a történetet, tényleg sokat jelentett. Hogy ez a poszt ne legyen fölösleges, az oldal még pár napig megtalálható lesz, de hamarosan eltűnik a világháló színéről.
Mindenkinek legyen a lehető legszebb, és sikerekkel teli élete.
Köszönök mindent! <3
ayame. Xx
